Ez van nem tudom abbahagyni hogy ne írjak.
Eddig is hittem a sors szerűségben, de tagnap bebizonyosodott, hogy létezik. Egészen idáig örültem, hogy másik uncsitesóm nem megy O.-ba, így én mehetek két hónapra. Aztán a sors rákoppintott az orromra hogy ne örüljek. Megvan az oka, amiért szegény nem tud menni. Innentől azt kívánom, hogy bárcsak egy hónapra mehetnék. Rájöttem arra is, hogy én mondom azt hogy elmenekülnék innen. Azt hiszem egy szavam nem lehet, aranyéletem van. Minden nap hálát adhatok mindenért.
Zúzós hét lesz a következő, de remélem minden jó lesz. Drukkoljatok:)
